Érdemes most ingatlant venni befektetésnek?

2014.03.08 | Kiszámoló

A címben feltett kérdést olyan sokan elkülditek levélben, hogy talán egyszerűbb itt válaszolni rá.

A kérdezők három érve a következő: a banki kamatok túl alacsonyak, a lakásárak sokat estek az elmúlt hat évben és gombokért lehet hitelhez jutni.

Kezdeném a válaszadást a kamatlábakkal: Hatalmas hiba egy több évtizedes befektetésről, de akár egy ötéves lakástakarékról is a pillanatnyi kamatlábak alapján dönteni. Most az általános gazdasági állapot miatt (amit a fejlett piaci jegybankok pénznyomtatással próbálnak gyógyítani) átmenetileg sikerült lenyomni a forint kamatlábát 3% alá.

Azonban ha a dollár és az euró 0,25%-os kamatlába elkezd emelkedni, akkor a forinté is velük együtt magasabb lesz. A következő képen a dollár kamatlábát láthatjátok az elmúlt közel negyed évszázadban:

gr-cb-chart-12-1002

Ingyenpénzről újra

2014.01.16 | Kiszámoló

Megelőzendő az újabb leveleket, a napokban írtam a legújabb eszméről, a mindenkinek alanyi jogon járó állami juttatás ötletéről, amit már politikai pártok is felkaptak. (Ha a rezsicsökkentést más lenyúlta, akkor mi kampányoljunk ingyen pénzzel.) Ebben a cikkben leírtam, miért mondana csődöt az elképzelés az emberi tényezők miatt. Itt található a cikk

Két dolog miatt írok újra a kérdésről: egyrészt elszomorító az emberek vélekedése a témáról, másrészt a "LÉT program"-nak hívott alapdokumentáció is sok szempontból érdekes, vagy inkább kórképe a magyar társadalomnak.

Azt kell hogy mondjam, a program kidolgozói tökéletesen fordítva ülik meg a lovat. Egyrészt felvázolják, hogy Magyarország minden tekintetben leszakadt nem csak a régiós társaitól, de már Romániától és Bulgáriától is, a foglalkoztatottság szempontjából a második legrosszabb helyen állunk az egész Unióban, a fizetések vásárlóértéke toronymagasan elmarad már a szlovák, vagy cseh fizetésektől.

Ezek után nem a leszakadás okait tárják fel, mint például hogyan lett a régióelső Magyarország a sereghajtó 15 év alatt, hogyan lehetséges, hogy már nem a valamikor messze mögöttünk kullogó Szlovákiához kell mérni magunkat, hanem Romániához és Bulgáriához és ebben az összehasonlításban is elvérzünk, lásd például az államadósság nagyságát, vagy az adóterhelést.

Nem, hanem az okok felfedése nélkül kezelést ajánlanak: szüntessük meg a leszakadást és a szegénységet azzal, hogy első(!!!) lépésként mindenki kapjon ajándékba havonta a minimálbér kétharmadát. (Ezt hívják garantált alapjövedelemnek.)

Ezek után taglalja a tanulmány, hogy az állam is jól jár, a munkaadó és a munkavállaló is. A munkaadóknál egyenesen 457 milliárd forint marad szerintük, de a munkavállalók bére is 10,5%-kal nő mindeközben, összesen 703,8 milliárd forinttal. De a kisnyugdíjasoknál és egyéb kis jövedelmű segélyezettnél is több marad 392 milliárd forinttal.

Ez testvérek között is bő 1500 milliárd forint tátongó szakadék a költségvetésben. Ebből 100 milliárdot fedezne a progresszív jövedelemadó, 200 milliárdra becsülik a "multiplikatív hatást", ha pedig az emberek elköltik a pénzt, plusz ÁFA bevétel is lenne.

A többi pénzt nemes egyszerűséggel a felesleges állami előirányzatokból kell pótolni, jelentsen is ez bármit. A terv készítői szerint 7-800 milliárd forint a magyar költségvetésben csak kerekítési hiba.

Csak szemléltetésül: az Orbán kormány első és talán legsúlyosabb baklövése az egykulcsos jövedelemadó bevezetése volt. Az összes további kényszerlépés, beleértve a nyugdíjvagyon államosítását, a rengeteg különadót és megszorítást, innen indult. Ez a lépés 2011-ben "csak" 277 milliárd forinttal csökkentette a jövedelemadó bevételt, de ettől kényszerpályára került az egész gazdaság a mai napig. Na, ezzel vessük össze a 7-800 milliárdos kerekítési hibát.

Szerintem ez mindent elmond a terv pénzügyi kidolgozottságáról.

Ennél sokkal izgalmasabb kérdés, ha az okokkal, Magyarország folyamatos lecsúszásával és elszegényedésével foglalkozunk, amit a LÉT program kidolgozói elegánsan átugrottak.

Miért lettünk a legeslegutolsók a régióban? Mit csinálunk rosszul immár 25 éve?

Erről itt írtam már egy cikket: Gondoskodó állam kontra piacgazdaság A cikk összehasonlítja Szlovákia és Magyarország gazdasági alakulását az elmúlt 12 évben.

Magyarország  az ereje felett költ mindenféle segélyre. Az állami újraelosztás mértéke 25-35%-kal magasabb, mint a környező országokban, még az Egyesült Királyságban és Írországban is alacsonyabbak az állami kiadások.

Az erőnk feletti szociális rendszerünk nemes egyszerűséggel megfojtja a gazdaságot. A nyugdíjasok átlagjövedelme magasabb, mint a 65 év alattiak átlagos jövedelme (forrás) és még mindig rengeteget költünk segélyekre és szociális juttatásokra. Miközben nálunk a legalacsonyabb a dolgozók aránya is az aktív népesség között, ezen túl már 2011-ben is 811 ezer 61 év alatti személy kapott nyugellátást, ehhez azóta még hozzájött mintegy 100 ezer korengedményes hölgy.

Egy 9,5 milliós országban majdnem egymillió 61 év alatti nyugdíjas. (Ebben benne vannak a rokkantság miatt nyugellátást kapók is.) A nyugdíjasok 38,3%-a még 30 év munkaviszonnyal sem rendelkezik! Legalább 40 éves munkaviszonyt mindössze a nyugdíjasok ötöde tud felmutatni! (Egy ma 65 éves ember átlagosan még 14,3, illetve 18,3 évig él (férfiak, illetve nők), tehát durván még 20-25 évig fizetjük a nyugdíját a 61 év alattiaknak.) Hát ilyen nagyvonalúak vagyunk mi.

A közalkalmazottak száma a közmunkát végzők nélkül is megközelíti a 800 ezer főt, a közmunkások további 108 ezer eltartottat jelentenek! (A közalkalmazottak és közmunkások bérét és járulékait is az állam maga fizeti, vagyis az adófizetők tartják fenn ezeket a munkahelyeket.)

Ehhez még vegyük hozzá az ingyenes utazásokat (a vasúton utazók elenyésző része nem vesz igénybe valamilyen kedvezményt, vagy ingyenes utazási lehetőséget), oktatást és minden mást is.

De a 3200 önkormányzat és mellette a megyei és járási hivatalok is a pazarlás szinonimái lehetnének.

Ennek a bőkezű rendszernek a fenntartása erőnk felett van. Ezért a legmagasabb Magyarországon a forgalmi adó, a második legmagasabb a fizetéseket terhelő adók és járulékterhek és a cégek adóterhelésében is dobogóesélyesek vagyunk. Ugyanis mindezeket a kádári "ingyenes" meg "alanyi jogon járó" pazarlásokat valakinek ki kell fizetnie.

Nos, ezért csúszik le egyre inkább az ország és maradunk le gyorsuló ütemben a szomszédainktól.

Ezért úgy hiányzik egy újabb ingyenpénz-osztás az országnak, mint törött szárnyú bagolynak az erdőtűz.

Ennél nagyobb csapást nem nagyon lehetne elképzelni az ország számára. Éppen fordítva kellene csinálni: az állami kiadásokat kellene drasztikusan visszavágni, hogy kikecmeregjünk ebből a bűzös posványból. Pont úgy, ahogy tette azt Szlovákia, vagy Lettország, vagy bármelyik egyéb szomszédunk.

Remélem, soha nem lesz semmi ebből a lázálomból, hanem helyette jön végre egy valódi politikus, aki inkább rendbe teszi az országot anyagilag.

Árfolyamgát: van jobb megoldás?

2014.01.13 | Kiszámoló

Péter keresett meg a lakáshitelükkel, illetve azzal a kérdéssel, hogy belépjenek-e az árfolyamgátba.

2008 februárjában vettek fel CHF alapú lakáshitelt, akkor 21 millió forintot, azaz 131.250 svájci frankot, 25 évre.

A bank a kamatokat hol emelve, hol csökkentve, jelenleg 8,15% kamatot kér a hitelért.

Péter eddig ki volt zárva az árfolyamgátból, mert a hitel összege felvételkor meghaladta a 20 millió forintot, de a novemberi változás miatt most már ő is beléphet.

Mindenkitől azt hallotta, hogy megéri belépni, de ő már senkinek nem hisz. Attól tart, hogy a  gyűjtőszámlán felhalmozott összeg utáni kamat miatt a végén rá fog fizetni. Ezért kért segítséget, hogy belépjen-e, jól jár-e az árfolyamgáttal.

Először megnézzük, megéri-e belépni Péternek az árfolyamgátba, majd utána rögtön azt is, hogy van-e jobb megoldás ennél?

Elöljáróban mi az árfolyamgát lényege? A hiteltörlesztésnél minden havi törlesztőrészlet tartalmaz kamatot és tőketörlesztést is, az annuitás miatt havonta változó mértékben. Az árfolyamgátnál mind a kamatrészt, mind a tőketörlesztést egy mesterséges 180 Ft-os svájci frank árfolyamon számolják. A különbözetet (jelenleg mintegy 60 Ft frankonként) a kamatrésznél az állam és a bank lenyeli, a tőkerésznél viszont egy gyűjtőszámlára kerül, amit neked kell majd kifizetni később. Ez a pénz kamatozik, vagyis kamatot is fogsz rá fizetni Péter ettől tart, hogy a  végén ez fog neki többe kerülni, mint amennyit nyer a másik felén.

Spórolj akár félmilliót évente a társasházi számlán

2014.01.09 | Kiszámoló

A mintegy négymillió magyar lakásnak jóval több, mint a fele társasházi lakás. Ezek nagy részének kötelező társasházi számlát nyitniuk. Itt kezelik a befolyó közös költséget, a kötelezően beszedendő felújítási alapot, illetve innen fizetik a társasház számláit, mint víz, villany, szemétszállítás, karbantartás, stb.

Ennek a számlának a fenntartása finoman fogalmazva is komolynak mondható.

Egy budai, 420 lakásos társasház kért segítséget, hogy csökkentsük a társasházi számla költségeit. A jelenlegi bankjuknál 70 ezer forintnál is többet fizetnek a számlavezetésért havonta.

Némi utánajárással találtunk havi 30 ezer forintnál is olcsóbb költséggel rendelkező számlát. Ez éves szinten közel félmillió forint különbség, lakásonként 1200 Ft éves megtakarítás. (Bőven megérte a tanácsadás a 35 ezer forintos díját. :-) )

Devizahitelesek: itt a tökéletes megoldás

2013.12.20 | Kiszámoló

Olvasom, hogy a kormány juszt csak azért is akar devizahitel-csökkentést, hiszen közel van a választás napja. Ezért hétfőn összeül, hogyan lehet még a tavaszi választások előtt 17-20%-kal csökkenteni a devizahitelesek törlesztőrészletét.

(Arról már írtam ebben a cikkben, hogy a forinthitelesek pont akkora bajban vannak, mint a devizahitelesek, ebben a cikkben pedig arról, hogy a közvélekedéssel szemben csupán minden 125. lakást (a teljes lakásállomány 0,8%-át) fenyeget a devizahitel miatti esetleges végrehajtás.)

Mivel úgy látszik, a kormánynak sehogy nem akar összejönni a csökkentés, még a Kúria is orvul másként döntött, mint szerették volna, ezért most segítek, hogyan lehet elérni azonnali 20%-os törlesztőrészlet-csökkentést mindenkinek úgy, hogy még a bankok is örömmel teljesítik.

Számoljunk egy kicsit.

A teljes magyar devizás lakáshitel állomány 1.828 milliárd forint, darabszámra 222 ezer db szerződés. Ebben nincs benne a szabadfelhasználású devizahitelek, azokat nem akarja szerencsére megmenteni a kormány. Azokkal együtt 3525 milliárd forintról beszélnénk és 501 ezer szerződésről. (Forrás: MNB)

17%-os kamat kockázatmentesen? Tessék!

2013.12.18 | Kiszámoló

Sokan vágynak nagy kamatra, ezért hajlandóak bármit megtenni. (Tavaly szeptemberben 6,2%-os volt az éves infláció, míg a banki kamatok 7-7,5% kamatadó előtt. De akkor mindenki boldog volt, nem úgy mint most, amikor 3,5%-os kamat mellé 0,9%-os infláció társul. Mert ez most sokkal rosszabb. Na mindegy.)

Ha te is szeretnél nagyobb kamatokat kockázatmentesen, újra figyelmedbe ajánlom az önsegélyező pénztárakat.

Itt már írtam róla jó részletesen, olvasd el, hogy ne kelljen elismételnem.

Tehát hogyan tudsz te ebből profitálni?

Még az idén beleraksz 500 ezer forintot. Ebből lesznek költségeid: belépési díj 0-4.000 Ft, kártyadíj 2.000 Ft, a pénztár is levon tőled 5-11%-ot a működési költség címén. Eddig ez nem hangzik túl jól, de folytatnám.

Lakáshitelek: ideje fixálnod a kamatokat

2013.11.03 | Kiszámoló

A legtöbb ember megköti a lakáshitelét és utána hűségesen fizeti 10-30 éven át. Jóformán alig jut eszébe valakinek megnézetni 2-3 évente, hátha jobban járna egy hitelkiváltással, pedig milliókat és akár tíz évet is nyerhetne a hiteltörlesztőjén, ha rendszeresen átnézetné a hiteleit.

Erről itt írtam részletesen: Váltsd ki a meglévő hiteledet, ha még nem tetted, kérlek, olvasd el. Amit ott már leírtam, nem szeretném elismételni.

A mostani cikk apropója, hogy újabb történelmi mélypontra süllyedt a forint alapkamata. Ez a régi hiteleket általában nem érinti, de a törvényváltozás utáni, kötelezően referenciakamathoz kötött hiteleket viszont igen. Már amennyiben mostanában van a kamatfordulójuk. A legtöbb hitelnek 6 vagy 12 hónapos a kamatfordulója, ekkor árazzák újra azokat a referenciakamat változása szerint.

Sokan nem gondolják végig, hogy az új referenciaárazás bár egyrészt jó dolog, mert átláthatóvá teszi a hitelek kamatait, másrészről viszont nagyon sok embert hátrányosan fog érinteni, ha a most rekord alacsony alapkamat elindul majd felfelé.

Jelenleg a forint alapkamata 3,4%, az elmúlt 25 évben soha nem volt még ilyen alacsony. (Ebben az időszakban sokkal többet volt a forint alapkamata 10% felett, mint az alatt.) A jegybank kihasználja a világban lévő túlzott pénzbőséget és szinte a végletekig elmenve csökkenti a forint alapkamatát. Ez eddig sikeres volt, de elég veszélyes fegyver, hiszen elég egy rossz hír ahhoz, hogy a befektetők hanyatt-homlok meneküljenek a feltörekvő piacok devizáiból, ahová tartozik a forint is.

Elgurult a gyógyszer

2013.06.26 | Kiszámoló

Egy mai hír, hogy a múlt heti tranzakciós adó emelése után újabb 75 milliárdot akar kivenni a bankok zsebéből a kormány, mert úgymond, nem folyt be elég a tranzakciós adóból. Mindenki megmondta már tavaly is, hogy nem fog teljesülni a terv, mert az emberek és a cégek változtatni fognak a bankolási szokásaikon. A cégek fejvesztve külföldre menekülnek (Így kell csinálni lépésről-lépésre: cikk), a nyugdíjasok inkább újra postán kérik a nyugdíjat, aki teheti, inkább készpénzzel fizet.

Mit csinál erre a kormány? Beismeri, hogy elhibázott lépés volt a tranzakciós adó és nem véletlenül bukott meg az egész világon? (Erről cikk itt) Hogy több kárt okoz, mint amennyi bevételt termel?

Dehogy. Az a gyengeség jele lenne, ha beismernék, hogy tévedtek. Ezért kivetnek egy újabb adót a már így is kivéreztetett bankokra, csak úgy, egyik napról a másikra. 

Mielőtt nyaralni mész

2013.06.01 | Kiszámoló

Közeledik a nyaralási szezon, érdemes átnéznünk, mire kell figyelnünk, ha bankkártyával akarunk nekivágni a nyaralásunknak.

Dombornyomott, vagy elektronikus kártya?

A legtöbb helyen elfogadják az olcsóbb sima (nem dombornyomott) bankkártyát fizetéskor. Azonban főleg, ha Európán kívüli helyre utazunk, érdeklődjünk a bankunknál, tudjuk-e majd használni a sima bankkártyánkat is.

Mikor jár le a kártyánk?

Kellemetlen élmény, ha odakint derül ki, hogy a kártyánk érvényessége lejárt. Ezért még indulás előtt gondosan ellenőrizzük a lejáratot. A kártya előlapján hónap/év sorrendben találjuk a lejárat dátumát. A kártya a feltüntetett hónap utolsó napjáig érvényes, utána se vásárlásra, sem készpénz-felvételre nem alkalmas.

Elköltöztünk!!!!!

2012.03.02 | Kiszámoló

 Kedves Olvasóim,

Az új címünk: http://kiszamolo.hu/

Hirdetés

Kiszámoló

Pénzügyi termékekről egyszerűen, őszintén, ahogy mindig is hallani akartad.

Linkblog